Magamról...

Végzettségemet tekintve az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Társadalombiztosítási szakán végeztem 2003-ban szociális- munkajogi és társadalombiztosítási szervezőként.

Összeségében közel 20 éven keresztül dolgoztam az államigazgatásban, mint társadalombiztosítási ellenőr, megismerve a közigazgatás és az ellenőrzés szabályait, megfelelő tudást szerezve a hibák feltárásához, a jogszabályok alapos ismeret elengedhetetlen volt a munkám során.

Nem rég váltottam. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjánál dolgozom, mint munkaügyi- munkabiztonsági vezető, valamint a Hungaro-Justitia Igazságügyi Szakértői Iroda Kft-nél megbízási jogviszonyban állok, mint társadalombiztosítási, szociális- munkajogi tanácsadó.

A megszerzett tudást a versenyszférában is kamatoztatom, hiszen nagyon sok nyilvántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatókat és vállalkozásokat, mely jogi útvesztőben való eltévedés súlyos bírságokat von maga után.

A képzés ebben a szakmában elengedhetetlen, így jelenleg munkavédelmi technikusi tanulmányokat folytatok, hogy munkám során nyújtott szolgáltatások minél szélesebb területet öleljenek át. Jelenleg cégek külső átvilágítását végzem adatvédelmi, munkaügyi és társadalombiztosítási szempontból. Feltárom a hiányosságokat és azokat ki is javítom a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Hogy ez a tevékenységem miért is jó a cégeknek? Arra az alábbiakat válaszolom.

Az 1990-es rendszerváltozástól a gazdasági szervezetek (kft.,bt.,kkt,stb…) felaprózódott, kis létszámú, általában 5-25 fős gazdasági társaságként működnek, Az előbb említett időponttól a cégek pénzügyi, számviteli és a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyviteli tevékenységét könyvelők (könyvelésre szakosodott cégek) látják el. Munkaügyi végzettségű szakembert (belső ellenőrt) általában nem alkalmaznak. Ennél fogva a munkaüggyel, társadalombiztosítással, adatvédelemmel kapcsolatos közös, valamint ez egyéni jognyilatkozatok és ennél fogva a munkaügyi nyilvántartás nem felel meg a jogszabályok előírásainak (sem alakilag, sem tartalmilag, nem beszélve arról, ha a kötelezően előírt nyilatkozat nincs is kitöltve).

A fentiekben megjelölt okok miatt az ellenőrző hatóságok (a Megyei Kormányhivatalok szervei- Egészségbiztosítási Pénztár, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Munkavédelmi és Munkabiztonsági Felügyelőség) bírságot róhatnak ki.

A bírság összege adatvédelem megsértése esetén min.100.000,-Ft, munkaügyi nyilatkozattétel elmulasztása vagy nem a megfelelő adattartalommal történő megtétele esetén min.30.000,- Ft/eset, a társadalombiztosítási jogszabályok megsértése esetén min.10.000,-Ft/eset. Ezen büntető összegek már kevés szabálytalanság esetén is több száz, de akár milliós nagyságrendű bírságot is jelenthetnek.

Összességében nem mindegy, hogy a mai gazdasági helyzetben egy vállalkozás a talpon maradásért való küzdelem közepette kis befektetéssel hatályos jogszabálynak megfelelően kontrolláltatja a munkaügyi és egyéb nyilvántartásait és a foglalkoztatással kapcsolatos iratait és egyéb esetleges ellenőrzés esetén nem kell magasabb bírságot fizetni.

Összefoglalva: egy jobb minőségű cipő áráért rendbe lehet tenni cége adatvédelmi, munka- és társadalombiztosítási ügyeit.

Üdvözlettel: Badik Péter